Karácsonyi klasszikusok - Hókirálynő

Gyerekkoromban mély benyomást tett rám Andersen. Nem szerettem, de mély benyomást tett rám. Ma azt gondolom, hogy a történetei nem mesék, és nem gyerekeknek valók.


Ma is emlékszem például a kék-zöld keménykötéses Hókirálynőre. A fedlapot borító vászonszerű anyag érintésére. Maga a mű mégsem a depis válogatásban szerepel, mert kivételesen hepiendesre sikerült, sőt Andersenhez mérten ez már szinte vígjáték. De kisgyerekként ijesztő-nyomasztó volt számomra, hogy a kisfiú szemébe pattan a tükördarab, és emiatt torzan lát mindent. És nem is tud róla. Csak kívülről számíthat segítségre, de még azt sem tudja, hogy bajban van. Nyomasztó. Épp, hogy rémálmaim nem voltak tőle.


Persze tudom, hogy ennyi erővel az összes gyerekeknek szóló mesét el is felejthetjük, hiszen eredeti verziójában egyik borzalmasabb a másiknál. Hiába, a mai gyerekek sok nyugodt éjszakát köszönhetnek Disney-nek...
Felnőttként más szemmel olvastam, de még erősen a gyermekkori hangulat befolyása alatt. Nem lett kedvenc így sem, de tény, hogy nagy hatást tett rám. Viszont az értékét nem akarom megkérdőjelezni, és, ahogyan a Hókirálynőből is kiderül, a szeretet mindent legyőz, úgyhogy ha Neked eddig valamiért kimaradt, adj neki egy esélyt.

Itt el is olvashatod: Andersen - Hókirálynő



Ha tetszett, lájkold a ViviVerzum oldalát, hogy ne maradj le a többi bejegyzésről sem!



Képek forrása: moly.hu és Pinterest

Megjegyzések